Entries Tagged 'buli' ↓

Irtam a múlt héten egy buliposztot, meg hogy milyen régen írtam már ilyet, és volt benne egy csomó érdekes arc, akivel egy punk koncerten, a Pay My Milk!-en találkoztam.

Aztán a tetűrágó laptopom gondolt egyet, és ment az egész a levesbe. Pedig volt benne minden, Femme Fatale, hörgős női metál banda, meg iphonefejlesztő a buli közepén, aki a http://www.blastoffaddiction.com/ –t designolta a telefonra. Szóval szép hosszú poszt volt, nincs kedvem újra csinálni, úgyhogy érjétek be ennyivel.

Pénteken debütált a PussyMagnet rockegyüttes, első koncertjével.
Hihetetlen hangulat, remekbeszabott show,
olyan koncertet adtak, mintha mindig is zenéltek volna.
Volt bevonulózene, volt ráadás, PussyMagnet hímnusz, profin felépített színpadi előadás.

Én, mint az együttes Facebook lapjának az adminisztrátora is csak lestem,
hogy 3 hónap alatt mit tudtak elérni a srácok.

Hajrá, csak így tovább, azt hiszem ez még csak a kezdet volt…

Na ez most megint nem baseball :D

A Neoton familia is megirigyelte az Abba musicaljét, hiszen az 1999 óta megy teltházasan,
több mint 40 millióan látták, és az együttes eredeti tagjai nyergesvontatóval hordják haza a svéd koronát.
Szóval egy ekkora business oportunity-t nem szabadott kihagyni itt sem.
A dolog szépséghibája az volt, hogy Végvári Ádámot kihagyták a buliból,
tudta nélkül csinálták meg, és az ő slágereit nem is rakták bele a musical-be,
így aztán zokon vette, hogy neki nem csöpög a lóvé ebből a hatalamas pénzcsapból…
De sebaj.
Szóval kerítettek egy történetet, ami kicsit retrós, hiszen egy ifjúsági építőtáborban játszódik,
és a történetet megtűzdelték az egykori Neoton slágereivel.
A siker garantált, hiszen abban az időben mindenki ezen nevelkedett.
A Neoton számai olyanok, hogy megállják a helyüket hajnal háromkor a technomentes babazsúrban a
Ráday klubban is, ahol a részeg zenekearos pólós rokkerek ugrálnak rá, és megállja a helyét az Operettszínházban is,
ahol kisestélyis-öltönyös konszolidált közönség vastapsolja végig a számokat. Ezt hívják örökzöldnek.
A huszonvalamennyi sláger jól bele volt illesztve a sztoriba, bár némelyik számnál kicsit a szöveg
nem feltétlenül volt történetkomform, de ne adjunk a kicsire, jó volt ez úgy ahogy van.
Az szinte kötelező elem, hogy minden szám úgy érjen véget a darabban, ahogy Joey fejezte be a balettmutatványát.
“ééés JAZZkéz!” – És ekkor garantált a vastaps minden ének után.
A Mamma mia!-ban is van egy vicces dal, ahol a buvárok kánkánoznak, szinte kötelező volt ebbe is beleszőni egy ilyen funny song-ot.
Itt az elvtársak bevodkáznak, és elkezdenek salsázni részegen a Pago pago-ra. Na az vicces. Faragó András és Csonka Pici kitesz magáért.
És még egy párhuzam: az Abba musical-jét ugye magyarul feliratozták kivetítőkön, itt a külföldieknek (nem hiszem, hogy voltak ) angolul volt feliratozva a cucc.
Mi azon a helyen ültünk,  ahova szerintem az Angol királynét ültették volna, ha jött volna, az emeleten, totál szemben a színpaddal, pont a “mozigépész” előtt.
Szóval, ahol mi ültünk ott voltak olyan pillanatok, amikor a hangosítás miatt egyszerűen nem értettem, mit énekelnek, illetve beszédkor is feltűnt néha egy-egy túlvezérlés.
Én azért a hangmérnököt még kicsit rugdalnám, hogy tökéletes legyen.
Szóval néha rápillantottam a feliratokra. Pl. Ha szombat este táncol-ban:
“S fájhat a feje, harminchat lány sírja tele.”
“Forty girls are crying on it.”
Szóval az angol változatban 4 csajjal több volt :D
Ezután már inkább a fülemre hagyatkoztam…

Összességébe véve az előadás marha jó, ritkán lát az ember olyat, hogy még a zenekar is ennyire élvezi a zenélést,
és a közönség is sikongat, meg állva tapsol a végén.  Egy három órás hatalmas retróbuli az egész.
Volt minden: Santa Maria, Don Quijote, 220 felett, Gimi dal,Megváltást várok, Szép nyári nap…

Erről szól a szórakoztatóbiznisz!

Zárójelben megjegyezném, hogy az Edda huszonvalahány albumáról is össze lehetne válogatni egy rakat számot, amiből történetet kovácsolva, teltházas, kasszasikeres rockmusical-t lehetne csinálni. 1%-ot kérek az ötletért. :D

Mint azt már az éles szemű blogolvasók kiszúrták az index galériából, idén is meglátogattuk a Volt fesztivált.
Pénteken mentünk le, lecuccoltunk a szálláson, ami idén is a Bánfalván lévő Farkas vendégház pincerésze volt.
Kockáék gyerekvárás közepette most nem tudtak fogadni, de azért szombat délután pár sör mellett megbeszéltük
Alsó-Ausztria aktuális gazdasági perspektíváit.
A fesztivál jó volt, mint mindig, bár most már nagyra nőtte magát a rendezvény.
Pénteken még nem volt teltház, de azért a Tankcsapdára elég jól megtelt a nagyszínpad előtti placc.
Pénteken még amire emlékszem, az a Depresszió, egy kis Freestylers, egy kis Laurent Garnier (who?), Kiscsillag,
meg rengeteg mászkálás. Aztán az estét a B. Tóth Lacibácsi féle nosztalgiabulival koronáztuk meg.
Szombaton teltház volt, az index szerint 25ezren voltak, a 4 nap alatt pedig 79 ezren. Impresszív.
Mondjuk szombaton sokab Marilyn Mansonra voltak kiváncsiak, mi is, de 4 szám után keveseltük a
showelemeket, mert az hogy saját füstgép volt a csávó alatt, és jókat csulázott, azon kívűl nem nagyon volt showelem.
Én lángoló kereszteket, birkadarálást, meg a seggéből fellőtt tüzijátékot vártam, vagy valamit, ami kell a népnek…
Ehhez képest, csak a seggét mutatta meg, a feketére rúzsozott nulladik sornak…
Sebaj. Láttuk még a Qumbit, PASO-t, Earth Wind and Fire Experience-t (sajnos pont a langyi részt kaptuk el a koncertből, mikoor a fehérruhás feketék nyávognak a szerelemről),
Kowalsky-t, meg mindenből egy kicsit. Megvolt a fény is, 700-ért, ez kicsit drága szerintem, mert a Bárkában azért gombokért szokták adni.
De úgy ez most a nagyüzemről szólt, és a nagy income-ról :D A csapolt sör 360 volt, aki reszkírozni akart, mi akik nem, nekünk 490 volt a dobozos.
Volt a natúr Soproni, meg a nyári Szőke Ciklon, ami ugyanolyan erősségű, de van egy kis citromaroma benne. A legtöbb kocsma logisztikából megbukott,
szombaton az esetek 80%-ban csak meleg sört tudtál venni, mert nem működött a just-in-time rendszer…

Jövőre már nagy valószínűséggel nem lesz a Lővér kempingben Volt. A területet eladták, mert nagyon értékes helyen fekszik,
és az gazdaságilag nem nagyon éri meg, hogy a lepattant, dőledező faházakat csak 4 napra használják ki egy egész évben.
Viszont az ottani ingatlanok elég borsos áron mennek…

Akkor jövőre a VOLT-on Miskolcon találkozunk!

UPDATE:
A celeblista kimaradt: Bendó Csaba, Hrutka Jani, Fiala János, Ganxta Zoli (éppen meleg sört vett), meg egy Szőke András alteregó.

“You are fuckin out, I am fuckin in.”

:D

Pénteken egy 100 éves bérházban az Astorián voltunk buliban, ahol az emberek 90% francia volt.
Ezzel szemben szombat este a leglehetetlenebb helyen voltunk egy szülinapi buliban, a Hármashatárhegy tetején.
Van itt két hely, az egyik a Rekettyés, ahol már voltam egyszer két éve télen. Varázsa, hogy a Kolosi-tértől induló
busz végállomásától még másfél kilométer a siratófalon felfelé gyalog.  Szerencsére most is volt fuvarunk.
Naszóval egy túristaház a hegy tetején, diszkóval, nyáron kiülős hellyel, csülökkel és hasonló kajákkal
remek bulihelyszín. Csak nem a belvárosiaknak aszfaltaddiktoknak :D De nagyon hangulatos.
Mellette van a Hangár is, ahol 100-600 fős lagzikat, céges heppeningeket is lehet tartani.

Jók ezek a helyek,  csak ilyenkor mindenki kalkuláljon 10-20 perc taxikiállást, és kb. 3 és félszeres taxiköltséget.

Ahogy  minden évben, úgy idén is el fogok látogatni a VOLT fesztiválra.
A tervek szerint pénteken és szombaton tesszük tiszteletünket,
ha szerencsénk van, még Kocka tejfakasztóját is letudjuk egyben.
Lesz Tankcsapda, Quimby, Earth Wind and Fire, Marilyn Manson, jókedv, móka, kacagás.
Talán még fény is lesz.
Szóval Július 3 és 4, aki ott lesz, jelentkezzen, ha megtaláljuk egymást ihatunk 1 maximum 10 sört…

Tegnap remek sportnapot tartottunk.
Először is Fajancsiba megnéztük a hokimeccs első két harmadát.
Pár sör mellett persze, ahogy illik.
Majd irány át az arénába, bajnoki elődöntő első meccs a PLER ellen.
Még a csarnok előtt söröztünk, bandáztunk.
Jó félház volt. Érdekes, hogy a BL meccsre mindenki ráér, de az ilyen meccsekre nem.
Nem is volt szurkolás.
Mi meg remekül megszakértettük a meccset néhány sörrel lefojtva.
Ezútán Látóhegyi büfé, újabb sör.
Majd mivel véget ért a napi sportprogram,
ezért aztán beindultunk a városba sörözni.
Aztán bandáztunk a tűztoronyban.
Meg megkóstoltuk a pálinkákat.
Jól mulattam, de szerintem mindenki aki ott volt.

Lényeg, hogy 2-3 hónap Peric felépülése, szóval Liszkaival kell
Szegeden alkotnunk.
Persze addig jövőhéten lesz itt egy visszavágó a pestszentlőrinci
sportkastélyban.

A tavalyi wellness hétvége után, ismét elmentünk Kóspalag fölé a Börzsönybe, Nagyirtáspusztára, a Szent Orbán hotelbe.
A helyen remek a konyha, a környéken beszerzett vadakból remek cuccokat tudnak összedobni.
Jó a vörösboros vadpörkölt juhtúrós sztrapacskával, de szintén remeg a vadból készült babgulyás
fehérkenyérrel lefojtva.
Szombat délelőtt a napsütésben tettünk egy pár órás túrát is, ahol felmentünk a Nagy-Sas hegyre,
illetve tettünk egy kósza próbát a tavaly nem talált geoláda megtalálására is.
Mivel az utolsó megtalálás nov. 15-én volt, és mitegy 30 centis hó volt mindenhol, ezért
elég hamar feladtuk, és továbbra is hiányzik a láda a kollekcióból…
Este volt mégegy órás bowling session 200 HUF/frame-ért, aztán pár sör mellett probáltuk megfejteni az élet nagy dolgait, mint mindig…

P.S.: Ha már élet dolgai, a Szent Orbán wellness saját, fát használó gázosító kazánokat használ, így a működéséhez nem használ földgázt. Így a jakuziban, medencékben, aroma és szaunaszobákban töltött órák alatt nem pazaroltuk az ország gázkészletét. :D

Hétvégén esküvő volt a program.
A festői szépségű Perőcsény faluban. Legútóbb is kellemes napokat töltöttünk itt.
Azóta lassancsknt állítják helyre a kisvasútat.

Délben volt a templomi szertartás, kint 38 fok,
bent Isten falai között valamivel jobb.
Aztán később bográcsos, partiszervízes kertiparti a násznépnek,
akik nagy része Nokiás volt…
Fázni nem fáztunk, jókat dumáltunk, miközben szürcsöltük a bambit…